TSER, TST, VLT, VLR??? Mégis mit jelentenek ezek? Mit jelentenek az egyes technikai mutatók a fóliák esetében?

Sok kavarodás van a piacon abból, hogy az egyes technológiai paraméterek pontosan mit is jelentenek? Milyen mutató mutatja egy fólia hővédelmét? Miért van több energia mutató? Ennek járunk most egy kicsit utána.

Az autófóliák esetében sokkal könnyebb dolgunk van, mint az épületfóliáknál, ahol nagyon fonto

s befolyásoló tényező az üvegszerkezet, amelyre a fólia kerül. Autóüveg esetében alapjában véve egy típus létezik, edzett üveg, 1 rétegű, vagy ragasztott. Alapjában véve 3 nagy csoportra oszthatjuk a technikai mutatókat: hővédelmi mutatók, fény mutatók és egyéb mutatók.

Elsőként nézzük meg a hővédelmi mutatókat. A felületre eső energia 3 részre osztható. Egyik része visszatükröződik a felületről, ezt nevezzük Total Solar Energy Reflected-nek (TSR), azaz Teljes Napenergia Visszatükrözésnek. Másik részét a felület átereszti, ezt nevezzük Total Solar Energy Transmitted-nek (TST), azaz Teljes Napenergia Áteresztésnek. Míg a harmadik mutató a Total Solar Energy Absorbed (TSA), azaz az Teljes Elnyelt Napenergia, ez mutatja a felület által elnyelt energiát. Egyértelmű, hogy a három mutató összege megegyezik az eredetileg a felületre eső energiával, valamint célszerű tudni, hogy az elnyelt energia sem tűnik el, hanem a felület más hullámhosszon kisugározza, ezzel is növelve mind az áteresztett, mind pedig a kint tartott energia mértékét. Létezik egy mutató, ami a fenti háromnak az eredőjét mutatja, ez pedig a Total Solar Energy Rejected (TSER), azaz Teljes Napenergia Visszatartás. Ez a mutató adja a legátfogóbb képet az autófóliák hővédő képességéről, ha energetikai szempontból vizsgáljuk meg a kérdést (nem keverendő össze a visszatükrözéssel, sajnos sokan félrefordítják). Ha azonban az érdekel bennünket, hogy mennyi lesz átsugárzott energia, akkor a Teljes Napenergia Áteresztés mutatót kell megnéznünk, ez jól mutatja, hogy mennyivel kevesebb energia érkezik az autóba. Az autófóliáknál egyébiránt ez a legjobb mutató, mivel az elnyelt energia egyáltalán nem annyira fontos tényező, mint az épületfóliáknál. Nézzünk egy-két konkrét példát.

Példának vegyünk egy színezett, színezett-fémezett és egy nanotechnológiás fóliát.

20% fényátersztésű színezett fólia értékei:

TSER – 42%
TST – 45%

TSR – 6%
TSA – 49%

20% fényáteresztésű színezett-fémezett fólia értékei:
TSER – 55%
TST – 27%
TSR – 8%

TSA – 65%

20% fényáteresztésű nanotechnológiás fólia értékei:
TSER – 62%
TST – 15%
TSR – 7%
TSA – 77%

Az autófóliák hővédelmének kérdése alapvetően nem energetikai kérdés, hanem az átsugárzott hő csökkentésének kérdése, így sokkal jobb a TST, azaz a Teljes Átsugárzott Energia mutató használata, mely jobban mutatja az egyes sorozatok közötti technológiai különbséget. mint a TSER mutató.

Sok piaci szereplő használja az Infrared Rejection, azaz az IRR mutató, ami infravörös visszatartást jelent. Az üvegfelületre eső sugárzás energiatartalma két részre osztható, látható fény (az energia cca. 47%-a) és infravörös sugárzás (az energia cca. 53%-a). Amikor az IRR mutatót használjuk össz

ehasonlításra, akkor feltételeznünk kell, hogy a látható fényáteresztése a két fóliának egyforma, ellenkező esetben ésszerűtlen az összehasonlítás. További probléma, hogy az IRR mutatóval sokan csalnak, csak bizonyos tartományra vetítve adják meg, így IRR mutató értelmezéséhez elengedhetet

len a teljes áteresztési görbe ismerete.

A mutatók másik nagy csoportja a látható fénnyel kapcsolatos mutatók. A Visible Light Transmitted, azaz a Látható Fényáteresztés mutató adja meg, hogy mennyire lesz világos a fólia. A Visible Light Reflected, azaz a Látható Fény Tükrözés mutató pedig, hogy mennyire fog tükrözni a felület. Az autóüveg fóliák esetében Magyarországon 10% feletti tükrözésű autófólia nem kap típusengedélyt.

Az egyéb mutatók csoportjában a legfontosabb az UV Rejection, azaz

az UV visszatartás mutató.